NKFP 2/021/2001: Közigazgatási információs modellalkotás II.

BKÁE részbeszámoló

Az információs társadalom igényorientált informatikai eszközei és rendszerei. 7. részfeladat: Közigazgatási információs modellalkotás II.
A részfeladat leírása
Közigazgatási információs modellalkotás II.

  • Az emeltszintű, értéknövelt információszolgáltatás hatása a közigazgatás és az önkormányzat döntési mechanizmusaira
  • Az információs kapcsolatok rendszere, nagyvonalú információs sémák
  • Adattípusok, adatszótárak, adatbázisok, adatbázis kapcsolatok
A teljesítés formája
Hatásvizsgálatok, információs kapcsolatok rendszere, információs sémák, adattípusok, adatszótárak, adatbázisok, adatbázis kapcsolatok
(kutatási jelentés, Információgyűjtemény, nyomtatott és elektronikus formában)
Munka jellege: Alapkutatás
Részfeladat felelőse: MTA SZTAKI, Inzelt Péter
Közreműködő részéről felelős: BKÁE, Gábor András

Az eredmények összefoglalása

Az információtechnológia, a hálózatok, a web alapú alkalmazások fejlődése meghatározó módon állítja új fejlődési pályára nemcsak a versenyszféra IT alkalmazásait, hanem a központi államigazgatás és az önkormányzati szféra szolgáltatásait is. Vizsgálandó kérdés ez az alábbi szempontokból:

  • miként tudják az önkormányzatok hatékonyabban és
  • magasabb szolgáltatási szinten ellátni feladataikat
  • milyen új feladatok és szerepek generálódnak
  • a speciálisan költségvetési szektorban hogyan alakul a költséghatékonyság
Az önkormányzatok feladatköre stabil hatósági funkciókra és szolgáltatásokra osztható. A feladatkört és ennek belső szerkezetét, megvalósítását a technológia fejlődése, az információs társadalom penetrációja, valamint a politikai környezet változásai (pl. kistérségi- ill. regionális fejlesztési tervek) alakítják. Az önkormányzati feladatkörök kiszolgálásában az információtechnológia szerepe meghatározóvá vált, nemcsak az adminisztráció támogatása terén, de a külső (állampolgárok, vállalkozások) kapcsolatok hatékony kezelésében is.
Az önkormányzati rendszerben a kiadások csökkenése, a jobb átláthatóság lesz a domináns. Az önkormányzati szervek költségvetése javul a megtakarítások miatt, a bevételük az adókból, amely elektronikus úton is befizethető és a reklámokból nő majd jelentősen. A bevétel-növekedés lehetősége az önkormányzatnak a több másra fordítható pénz létét jelenti, az elhatároltabb területek fejlesztésére fordíthatják. Az elektronikus levelezéssel és iratkezeléssel az irodaköltségek csökkennek, a polgárok sorbanállás-idejét csökkentik. A korszerű elektronikus alkalmazások elégedettségnövelő hatása nemcsak a szavazókra és családjukra lesz majd hatással, hanem a hivatalhoz kapcsolódó szervekre is. A kapcsolatok szorosabbá válásával az önkormányzatok megítélése is jobb lesz. Az infrastrukturális fejlődés Európához viszi közelebb a hivatalokat.
Az egymással összhangban működő összekapcsol(ható)t egységek kommunikációja, információcseréje jobb lesz. Ez nemcsak a hivatallal együttműködő egységekre, hanem a többi önkormányzatra is igaz lesz, a korszerű alkalmazások révén lefedhető az önkormányzatok valós kapcsolatrendszere, a választópolgárok, vállalatok, non-profit intézmények közös egységet alkothatnak. Ezzel megvalósulhat egyfajta közigazgatási összhang. A fejlett információáramlás, a jobb megítélésű hivatal több közös projektet indíthat fejlesztési célból: a támogatók illetve a saját források növekedésével.
A társadalmi költségek csökkenésével a szavazási rendszer is fejlettebb lesz, a társadalmi célú hirdetések pedig előtérbe kerülhetnek jobb hatást kifejtve, akár költségmentesek is lehetnek. A megfelelő ügyintézés, a gyorsabb folyamatok a közigazgatási szervek kapcsolódását is maga után vonja, az önkormányzat minden részére kiterjed.
A BKÁE ebben a munkaszakaszban az egyablakos ügyintézés modelljének és rendszertervének kidolgozásával és fejlesztésével vett részt, az építéshatósági ügyintézés területére koncentrálva.

Részletes beszámoló

Az elektronikus közigazgatás talán legfontosabb eleme az ügyintézés leegyszerűsítése és digitalizálása. Az egyablakos ügyintézés azt jelenti, hogy az állampolgárok egy helyen intézhetik el minden hivatalos ügyüket, például megfizethetik az adót, útlevelet igényelhetnek stb. Természetesen továbbra is lehetőségük van arra, hogy sorban álljanak a hivatalban, a tervek szerint azonban rövid időn belül az ügyek nagy részét már az interneten is elintézhetik a polgárok. Ehhez természetesen az elektronikus aláírás és a hitelkártyás fizetési megoldások törvényi hátterének kidolgozására is szükség van.
A polgárbarát közigazgatás célkitűzése nem is azt fogalmazza meg, hogy a polgárok szeressék még a bürokráciát, hanem azt, hogy minimalizálja az ezzel kapcsolatos bonyodalmakat. Ez elsősorban a várakozás, az ügyintézésre fordított idő minimalizálásában ragadható meg. Az időbeli ráfordítás pedig két okból lehet nagy: kicsi az ügyintézői kapacitás és/vagy bonyolult az ügy elintézési algoritmusa (esetleg nincs is algoritmusa). Minden olyan megoldás, amely az említett két területen: kapacitás-növelés, végfelhasználói bonyolultság-csökkentés terén pozitív elmozdulást eredményez, előrevisz.
Magyarország hátrányban van az információs korszak vezető hatalmaihoz képest. Bár Magyarország GDP-jének növekedése, és ezen belül az infokommunikációs piac bővülése az átlagos európai ütemnél magasabb, a technológiai és gazdasági fejlettséget, az alkalmazások részarányát, a piaci környezetet, az információs társadalomra való felkészültséget, az Internet- hozzáférés és -használat mutatóit, valamint az elektronikus üzletvitel megoldásait tekintve lemaradásunk az EU átlagához képest még mindig jelentősnek mondható. A modern informatikai megoldásokon alapuló, költséghatékony belső és külső szolgáltatások érdekében az önkormányzati ügyvitel elektronizálásának támogatása, illetve a szolgáltató önkormányzat kialakításának elősegítése alapvető célkitűzés.
Az 'egyablakos' ügyintézés” (“one stop shop”) elvét több intézmény alkalmazza a gyakorlatban, így pl. önkormányzatoknál kerülhet kialakításra egy olyan ügyfélszolgálati munkahely, amely építéshatósági ügyek egy helyen, egyszerre történő ügyintézését teszi lehetővé az ügyfeleknek, a földhivatali, illetve az önkormányzati műszaki adatbázisok segítségével. Az ügyfelek az állampolgárokon kívül lehetnek vállalkozók, intézmények is. A hálózatra egy olyan alkalmazás készült, amely – a következő funkciók használatát teszi lehetővé az arra jogosult felhasználók számára:

  • betekintés a tulajdoni lapba
  • másolat kérés tulajdoni lapról és térképről
A szolgáltatásokat az Internethez hasonló formában elérhető rendszerben egy megrendelő képernyő kitöltésével, interaktív jelleggel lehet kérni. Amennyiben az emberek jelentősen gyorsabban és kényelmesebben intézhetik el ügyeiket akár otthonról is, valószínűleg egyre többen fogják választani az ügyintézésnek az online módját a hivatali sorban állás helyett.
A megvalósításához az ingatlan-nyilvántartás tulajdonjogi és térképi adatai az illetékes földhivatalokban, a műszaki nyilvántartási, például közműhálózati adatok az önkormányzatoknál digitális formában, adatbázisokba szervezve rendelkezésre álltak. A tervezett rendszerben ezek az adatbázisok kerülhetnek összekapcsolásra a megfelelő ügyfélszolgálati hellyel.
A részletesebb célkitűzések az alábbiakban foglalhatók össze:
  • A belső- és külső adatkapcsolatok (LAN, WAN) kiépítéséhez, illetve az ügyfélszolgálat és adatszolgáltatás rendszerének kialakításához helyzetelemzés és feladatspecifikáció készítése, továbbá megvalósítási terv és műszaki specifikáció kidolgozása.
  • Adatátviteli és -szolgáltatási alkalmazási szoftver kifejlesztése.
  • WAN-on keresztüli adatkapcsolat kiépítése az illetékes földhivatal és az önkormányzat között.
  • Egyablakos ügyfélszolgálati hely kialakítása az önkormányzatnál.
  • A szolgáltatás formájának, illetve az új ügyfélszolgálat rendjének kialakítása.
Az említett lehetséges fejlesztéshez nagy segítséget adhat az a tény, hogy az elmúlt években az FM Földügyi és Térképészeti Főosztálya jelentős beruházásokat hajtott végre az ingatlan-nyilvántartási szektor infrastruktúrájában. A komplex korszerűsítési program a műszaki fejlesztés mellett a jogi háttér biztosításával, az intézmény rendszer átszervezésével, a működési feltételek újragondolásával stb. is foglalkozott a következő fontosabb stratégiai célok megvalósítása érdekében:
  • földhivatalok működésének korszerűsítése,
  • ügyintézési idő csökkentése, hatékonyság növelése,
  • tulajdoni biztonság fokozása,
  • föld- és egyéb ingatlanokkal kapcsolatos adatok integrációja.
Általános célként fogalmazták meg a földügyek átfogó irányításának megvalósítását egy földügyi információs szolgáltató rendszer kialakításával.
Számos egyéb helyen lehet releváns az egyablakos ügyintézés. Ilyen terület az egyéni vállalkozói igazolványok kiadása, a kapcsolódó ügyek intézése. A vállalkozónak elegendő a gazdasági kamara ügyfélszolgálati irodájában kérelmezni az igazolványt. A hatósági ügyeket a kamara elintézi. Mindez azt jelenti, hogy az ügyfél vállalkozói igazolványát egy ablaknál, a gazdasági kamaráknál kiválthatja, módosíthatja vagy visszaadhatja.
Az egyablakos ügyintézés fejlesztése és továbbfejlesztése elősegíti a kis és középvállalkozások működési feltételeinek javulását, a kapcsolódó igazgatási eljárások egyszerűsítésén keresztül. Mindez összhangban van a Széchenyi terv célkitűzéseivel, hangsúlyos pontja a kis és középvállalkozások fejlesztési programjának.

Budapest, 2002. november 25.