NKFP 2/021/2001: Az önkormányzat és a lakosság, vállalkozások közötti informatikai kapcsolat kialakításának általános feltételei

Az információs társadalom igényorientált informatikai eszközei és rendszerei

3. részfeladat: Az Önkormányzat és a lakosság, vállalkozások közötti informatikai kapcsolat kialakításának általános feltételei
A részfeladat leírása
Az Önkormányzat és a lakosság, vállalkozások közötti informatikai kapcsolat kialakításának általános feltételei. Reprezentatív felmérés elvégzése és kiértékelése, trendek javaslatok.
A teljesítés formája
Az Önkormányzat és a lakosság, vállalkozások közötti informatikai kapcsolat kialakításának általános feltételei. (Felmérési dokumentáció, elemzések és javaslatok)
Munka jellege: Alkalmazott kutatás
Részfeladat felelőse: BKÁE, Gábor András

Az eredmények összefoglalása

Az Európai Bizottság eEurope kezdeményezése 12 lakosságra, illetve 8 vállalkozásokra vonatkozó közszolgátatási területet azonosított. Ezen közszolgáltatási területeket ügyfélközpontú szemlélettel rendszerezve, és a Magyarországon jelentkező speciális igényekkel kibővítve az információs társadalom megvalósulásának folyamatát az alábbi dimenziók mentén vizsgáljuk.

  • a. biztonság,
  • b. egészségügyi - szociális ellátás,
  • c. lakossági ügyintézés,
  • d. vállalkozói környezet.

A lakossági ügyintézés és a vállalkozói környezet dimenziók reprezentatív felmérését a konzorciumi partnerek közül a BKÁE Szociológiai Tanszék végezte el az 1. részfeladat keretében; az információs modellalkotásával az MTA SZTAKI tanulmánya foglalkozik részletesen (2. és 4. részfeladat). A mi feltáró vizsgálatunk eredményét az ügyfelek tényleges igényeinek azonosítása jelenti. Eszerint a cél nem az, hogy az állampolgárok az interneten keresztül megbarátkozzanak a bürokráciával, hanem, hogy minimálisra csökkenjen a várakozásra, ügyintézésre fordított idő.
Magyarország jelen viszonyai között kiemelt jelentősége van a biztonság iránti igénynek, amely visszavezethető az állampolgárok gyarapodása és a társadalmi szegregáció sajátos ötvözeteként a bűnözés növekedésére. Egyik oldalról szükség van tehát olyan információ technológiával támogatható szolgáltatásokra, mint a 7/24 órás folyamatos térfigyelés, csendes riasztás, másik oldalról a szegregációt csökkentő (lét-) biztonságot teremtő munkához jutást támogató, tanulási lehetőségeket nyújtó, fogyatékosok esélyeit javító szolgáltatásokra.
Az egészségügyi – szociális ellátás területén jelentős igényeket elégítene ki például a krónikus betegségben szenvedők rendszeres távmonitorozási lehetőségének megvalósítása, szelektív beavatkozási rendszer kiépítése. Minőségjavulást lehet még két fontos területen elérni: az egészségügyi ellátás igénybevételének ütemezése (kapacitások jobb kihasználása, várakozás csökkentése) és az idősek saját lakóhelyükön való gondozása.
Az ügyfelek elemzése mellett vizsgálnunk kell a szolgáltatást nyújtó oldalt is. Ebben a a kontextusban a központi és a helyi önkormányzat rendelkezik kibocsátási tulajdonsággal, amelynek részben törvényi kötelezettségből származó oka van, részben a szervezet jellegéből adódik. Az ügyfél és a szolgáltató közötti kapcsolat megítéléséhez mértékekre van szükség. A felsorolt dimenziók alkalmasak arra, hogy azok mentén mérjük az információs társadalom megvalósulásának előrehaladását. Ehhez megfelelő metrikákat és mérési módszereket kell kidolgozni, tesztelni, alkalmazni – ez a kutatás következő fázisai egyikének feladata lesz. Az általános megközelítés szintjén a minősítésnek alkalmas módszere lehet a Balanced Scorecard módszer.
A Balanced Scorecard-dal kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok és a hazai finanszírozási helyzet alapján következik, hogy az önkormányzatok sikeres működtetésének célszerű megközelítése a nem hatósági feladatok részben üzleti vállalkozások részére történő kiadása.
Az önkormányzat ellenőrző szerepét a szolgáltatási portfolió felügyelete, a hasznos szolgáltatások kívánt arányának biztosítása, valamint a fizetőképesség szelektív (szociális szempontú) elősegítése révén biztosíthatja. Nagyon fontosnak tartjuk azt hangsúlyozni, hogy nem a szolgáltatást és a szolgáltatót kell finanszírozni, hanem a rászorultság elvének alapján a különböző anyagi lehetőségekkel de egyforma igényekkel rendelkező polgárokat kell a használathoz hozzásegíteni, ezzel optimálisan hozzájárulva az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Mindez megfelel a Bangemann-bizottság elemzésében szereplő alábbi következtetéseknek:
az amerikaiak és a japánok által vezetett versenyben az Uniónak minden eszközzel törekednie kell a keletkező szakadék elmélyülésének megakadályozása, sőt csökkentése (gazdasági szerkezet, versenyképesség, növekedés motorja, stb.),
az információs társadalom megvalósításának alapvető célkitűzései csak részben gazdasági jellegűek, legalább akkora súllyal esnek latba az esélyegyenlőség megteremtése, az állampolgárok életminőségének javítása és
az „új világ” nem teremthető meg csak állami pénzekből, de nem hozható létre csak már rövid távon is profitábilis vállalkozások rendszerében, hanem a kettőnek össze kell fognia a nemes célok megvalósítására.

Részletes beszámoló

Budapest, 2002. április 25.

Dr. Gábor András
Témafelelős
Dr. Chikán Attila
Koordinátor