ViPU - Video-alapú, interaktiv szolgáltatások szélessávú kábelrendszereken

Video-alapú, interaktívszolgáltatások szélessávú kábelrendszereken
Az elmúlt évtized az 'információs társadalom'-ra való felkészülés jegyében telt el. A fejlődés során számos eredményt értünk el, jelenleg azonban azt tapasztaljuk, hogy az információs társadalom nagymértékben információs infrastruktúrát jelent, amelynek kihasználtsága egyrészt nem teljes, másrészt sok tekintetben nem elég hatékony. Egyre több és szélesebb körű informati-kai hálózat jön létre, azonban a tartalomszolgáltatások jelenleg nem tartanak lépést a háló-zati infrastruktúra fejlődésével. Ez a tendencia egy új megközelítést tesz szükségszerűvé, a 'tudásalapú társadalom' elmélete alapján való megközelítést.

Manapság a versenyképesség legfőbb kritériuma a körülményekhez való gyors alkalmazko-dóképesség, amelynek legfőbb megvalósulása a tanulási folyamatok felgyorsulásában és hatékonyabbá tételében jelentkezik. A tudásmenedzsment - amely a fejlett országokban a gazdasági élet egyre fontosabb vezérlőelvévé válik – feladata a tudás összegyűjtése, rend-szerezése és szétosztása. Ebben a folyamatban kulcsszerepe van az információtechnológi-ának, és az interaktivitásnak.

Magyarországon a tudásmenedzsmenthez szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll, azon-ban a tudás nem jelenik meg tartalomként ezen az infrastruktúrán. Ez a helyzet egy huszon-kettes csapdáját idéz elő a felhasználásban is, mivel tartalom nélkül nem alakul ki széleskörű felhasználás, széleskörű felhasználó réteg nélkül viszont nem érdemes tartalmat előállítani.

A kutatás célja, hogy meghatározza azokat az alapvető tennivalókat, amelyek szükségesek, hogy ebből a holtpontból a rendszert a tartalomszolgáltatás beindítása irá-nyában lendítsék ki. A kutatás és felmérés során meghatározhatók azok a szolgáltatások, amelyek iránt igény és fogadókészség van, illetve azok a korlátok és gátak, amelyek a hatékony igénybevételt akadályozzák.

Az Internet felhasználásával, alkalmazásával komolyan foglalkozó vállalatok – különösen az interaktív videó alkalmazások felhasználásával az interaktivitás nemcsak a intenzív adat- és információkapcsolatokat generál, hanem ezzel egyidejűleg lehetőség van arra is, hogy a felhasználók egymással is kapcsolatba lépjenek. Ezzel egyfajta virtuális közösség alakulhat ki az adott programban résztvevők között.

Mivel az egyes szakterületek információi nem minden esetben rendszerezhetőek, különösen abban az esetben, ha olyan területről van szó, ahol elsősorban a tacit jellegű tudás a domi-náns. Ebben az esetben ezeknek a virtuális közösségeknek kulcsfontosságú szerepük van az információ átadásában.

A kutatás során kaphatunk választ, hogy a virtuális közösségek, szervezetek hatékony működését hogyan motiválhatjuk az interaktív keretrendszer segítségével, valamint arra is választ kaphatunk, hogy melyek azok a felhasználási területek, amelyeken érdemes a virtuális közösségek ki-alakítása szélesebb körben is.

A kutatás viszonylag széles spektrumban elemzi a piacot, a piaci szereplőket. Szereplők oldaláról a fókuszban van egyaránt a fogyasztó, a szolgáltató és a szabályozó hatóság. A fogyasztó fogalmát is igen szélesen értelmezzük. A fogyasztás magában foglalja a klasszikus fogyasztást és a termelő fogyasztást is. Termelő fogyasztásban megkülönböztetjük a végső felhasználónak (business-to-customer, b2c) szánt üzleti alkalmazásokat (távvásárlás, telebank, stb.) ill. az üzleti vállalkozások egymás között bonyolított tranzakcióit. Ezt nevezik business-to-business (b2b) vagy üzlettől-üzletig megoldásnak. Ez a terület természetesen nagyon sokrétű, a vizsgálatban elsősorban a magyar kis- és közepes vállalkozásokat tanulmányozzuk, de kifejezetten ennek a rétegnek is az alsó szegmensét, amit jobban kifejez családi vállalkozás, esetleg mikróvállalkozás. Vizsgálatunkba belefér a kényszervállalkozás és az ICT kapcsolatának felkutatása is.

Médiaszerepléseink

RTL Klub

Duna TV