Tantárgyi program részletes adatlapja
Tudásmenedzsment (MSc Nappali)
Tantárgy megnevezése (magyarul) | Tudásmenedzsment (MSc Nappali) |
Tantárgy megnevezése (angolul) | Knowledge Management |
Előadás | 1 |
Gyakorlat | 1 |
Kredit | 5 |
Meghirdetés gyakorisága | tavaszi szemeszterben |
Oktatás nyelve | magyar |
Előtanulmányi kötelezettségek | nincs |
Tantárgy típusa | kötelező tárgy |
Tantárgyfelelős tanszék | Információrendszerek Tanszék |
Tantárgyfelelős oktató | |
Tantárgyat oktatók | Fehér Péter |
Szak | Gazdaságinformatika |
Szakirány | Üzleti informatika |
Kar | Gazdálkodástudományi Kar |
Tagozat | nappali |
Képzés szintje | mesterképzés |
Évfolyam | II. |
Tantárgy szakmai tartalma | Napjainkra a tudás a gazdaság egyik legjelentősebb erőforrása lett, a piaci versenyt meghatározó tényezővé vált. A gazdasági tevékenységek tudásintenzivitása folyamatosan növekszik, amit egyértelműen jelez az, hogy egyre nagyobb figyelem összpontosul a szervezeten belüli és szervezetek közötti ismeretmegosztásnak, a kooperációnak, a tudás termelésének”, kialakításának elméleti és gyakorlati vonatkozásaira. A tudásmenedzsment (Knowledge Management) az egyik legvirágzóbb, gyorsan fejlődő interdiszciplináris terület napjainkban. Hatását és gyakorlati jelentőségét a problémakör kapcsán létrehozott különféle támogató eszközök alkalmazásának terjedése is jelzi. A tárgy a tudásmenedzsment témakörével, az információrendszereknek a tudásmenedzsmentben játszott szerepével ismerteti meg a hallgatókat. A kurzus során áttekintjük a tudásmenedzsment kapcsán kialakult módszertani megoldásokat, eszközöket, és azokat a főbb alkalmazásokat, amelyek forradalmasították a szervezeti tudással való gazdálkodást. A tárgy a tudás gazdasági szerepének bemutatásával, a tudás értékláncának elemzésével, a nem formalizált ismeretek explicitté (formalizálttá és ezáltal megoszthatóvá, gazdaságilag kiaknázhatóvá) alakításának, transzformációjának támogatásával kíván foglalkozni. A tárgy alapproblémája a tudásteremtés értékláncának támogatása, a formalizálatlan tudás átalakításának elősegítése, az ebben használható módszertani és eszközbázis bemutatása. A tárgy keretében foglalkozunk a tudásmenedzsment rendszerekkel, tudásmenedzsment szempontból mutatjuk be az adattárház, adatbányászat eszközöket, a tudásalapú rendszerek különféle fajtáit, a workflow és groupware rendszereket. |
Kompetenciák leírása | A tárgy elvégzésével képesek lesznek arra, hogy a tudás, mint stratégiai erőforrás jelentőségét felismerjék, és az ehhez kapcsolódó menedzsment területet átlássák. Ismerik a tudásmenedzsment összefüggésrendszerét, a tudásmenedzsment folyamatokat (tudás felmérés, értékelés, átadás és fejlesztés), valamint az egyes támogató területeket (informatikai megoldás, szervezeti struktúrák, folyamatok, HR megoldások). A megismert folyamatokat képesek alkalmazni mind piaci, mind közszolgálati szervezetekben, ismerik a fejlesztési és bevezetési projektek sajátosságait. A kompetenciák a gyakorlati feladatok és a félév végi vizsga folyamán kerülnek mérésre. |
Irodalomjegyzék | - Fehér Péter (2003) Tudásmenedzsment – a jövő szolgáltatása, megjelent: Szolgáltatások a harmadik évezredben (szerk.: Papp Ilona), AULA, Budapest (50 oldal) - Fehér Péter (2006) Tudásmenedzsment - Epilógus, BCE Információrendszerek tanszék, jegyzet (30 oldal) - Davenport, T. H. – Prusak, L. (2001): Tudásmenedzsment, Kossuth Kiadó, Budapest. Fordította: Andó Éva Ajánlott irodalom: - Dixon, N. M.: Common Knowledge,– How Companies Thrive by Sharing What They Know, Harvard Business School Press, Boston, 2000 |
Évközi tanulmányi követelmények | A tárgy teljesítéséhez alapkövetelmény a féléves munka során folyamatos hallgatói részvétel, az egyéni és csoportos feladatmegoldás. |
Vizsgakövetelmény | vizsga |
Értékelés módszere | A tárgy értékelése félévközi és vizsgaidőszakbeli számonkérés kombinációjaként történik meg. Mivel a gyakorlati feladatok a kurzus során az órákon is feldolgozásra kerülnek, ezért az esettanulmányok pótlására nincsen mód! Mind a gyakorlati feladatok megoldásában, mind kurzust záró vizsgán 48% elérése szükséges az elégtelentől különböző jegy megszerzéséhez. Értékelés: Vizsga: 40% Esettanulmányok, féléves munka: 60% Összesen: 100% Értékelés (%-ban): Elégtelen: 0- Elégséges: 48- Közepes: 61- Jó: 74- Jeles: 87-100 |
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai | A félévre alapvetően a csoportmunka jellemző. A féléves ismereteket egyénii vizsgán kérjük számon. |
A foglalkozásokon való részvétel követelményei | A félév során kiadott feladatok más módon nem teljesíthetőek (TVSZ 21§ / 5 pont). A gyakorlati feladatok elmaradása (gyakorlati teljesítmény < 48%) esetén a hallgató elégtelen jegyet szerez, melyet javító vizsgával módosíthat. A javító vizsgán a tanszék biztosítja, hogy a közepes szint a javító vizsgán elérhető legyen, azaz az elérhető legjobb eredmény a közepes (vizsga pontszám 70% értékben). Az ilyen módon letett javító vizsga esetében az esetleges gyakorlati pontszámok nem adódnak már hozzá, az érdemjegy megszerzése a vizsgaeredmény alapján történik (TVSZ 22§ / 7 pont) Figyelembe véve a gyakorlati pontszám magas részarányát, 50%-nál nagyobb szemináriumi hiányzás esetén a hallgató nem bocsájtható vizsgára, a tárgy teljesítése csak a tárgy újrafelvételével pótolható. (TVSZ 21§ / 5 pont) |
Félévközi ellenőrzések | A félév folyamán az esettanulmányok feldolgozása során már alkalmazni kell a megszerzett ismereteket. Az esettanulmányokat csoportosan, meghatározott időpontig kell kidolgozni. Mivel az esettanulmányok beadás után közös feldolgozásra kerülnek, ezért ezek későbbi leadására nincs mód, így az elmaradt esettanulmány megoldások nem pótolhatóak. Az egyes esettanulmányok megoldását a hallgatói csoportok közül kiválaszott csoportoknak prezentálniuk kell. A csoportos feladatmegoldásra csoportos pontszám kerül meghatározásra. |
1. hét | Tudás fogalma, szerepe a gazdaságban, alapmodell, értelmezési keretek |
2. hét | Tudás szerepe a vállalatok közötti kapcsolatokban - I. : (Tudásátadás és együttműködések: szervezetek közötti tudástranszfer, együttműködési feltételek. A tudásátadás feltételrendszere, kompenzációs kérdések, együttműködések és szövetségek szerepe.) |
3. hét | Tudás szerepe a vállalatok közötti kapcsolatokban - II. : A torzult információáramlás okozta problémák vizsgálata |
4. hét | Vállalatelméletek és tudás, tudás és stratégia, erőforrás alapú elmélet, tudás alapú elmélet, ezek korlátai, stb. |
5. hét | Tudásmenedzsment stratégiák, TM stratégiák gyakorlai megvalósítása |
6. hét | Tudás értékelése |
7. hét | Tudás átadása |
8. hét | A tudás tudatos fejlesztés: innováció és tanulás |
9. hét | Szervezeti kérdések, szervezeti struktúrák, szerepek, folyamatszervezési kérdések, leadership |
10. hét | Emberi erőforrás menedzsment kérdések, EEM és TM, Teljesítményértékelési kérdések |
11. hét | IT kérdések (technológia, szakértő rendszerek fajtái) |
12. hét | Tudásmenedzsment projektek (fajtái, megtérülés, változáskezelés) |
13. hét | Tudásmenedzsment eszközrendszer választása |
14. hét | A tudásmenedzsment kihívásai, főbb kutatási területei, jövőkép |