NKFP 2/021/2001: A regionális szerep informatikai támogatása, az életminőséghez és esélyegyenlőséghez kapcsolódó szolgáltatások lehetőségei: Az információs társadalom penetrációs modellje

Az információs társadalom igényorientált informatikai eszközei és rendszerei.

12. részfeladat: A regionális szerep informatikai támogatása, az életminőséghez és esélyegyenlőséghez kapcsolódó szolgáltatások lehetőségei: Az információs társadalom penetrációs modellje

A részfeladat leírása
A regionális szerep informatikai támogatásának, az életminőséghez és esélyegyenlőséghez kapcsolódó szolgáltatások lehetőségeinek kutatása az információs társadalom penetrációs modelljének segítségével. (Adatelemzés, modellezés, szimulációk futtatása, elemzése, javaslatok)
A teljesítés formája
A kutatási probléma vizsgálata és elemzése az információs társadalom penetrációs modell kifejlesztésével (Adatgyűjtés, modellezés, dokumentálás, szimulációs modell futtatása, elemzések, javaslatok).
Munka jellege: Elemző tanulmány
Részfeladat felelőse: BKÁE, Gábor András

Az eredmények összefoglalása

Az információs társadalom megvalósításának komplexitása kutatási modellünk szerint három tényezőcsoport mentén vizsgálható, e három tényező fejlesztése révén érhető el előrelépés a megvalósítás irányába:
ˇ Infrastruktúra fejlettsége, kapacitása és a szolgáltatásminőség szintje
ˇ Az alkalmazások kiterjedtsége, összetettsége és elterjedése
ˇ A felhasználók (vállalati és egyéni) számának alakulása.
Az információs társadalom alakulása, fejlődése e három tényezőcsoport, és az őket alkotó számos tényező, folyamat dinamikus egymásra-hatásának eredménye, ami önmagukat és egymást is befolyásoló (erősítő-gyengítő) kölcsönhatásokon keresztül valósul meg. Ezt a folyamatot a végcél szempontjából vizsgáltuk. Két lehetséges megközelítés különböztethető meg:
ˇ az általános jólét, versenyképesség és életminőség javítás és javulás szempontjai és
ˇ a nemzetgazdasági, társadalompolitikai szempontok szerinti mérés az aktív beavatkozások megtervezése érdekében.
Kutatásunk elsősorban a 2. megközelítést vette alapul, és a mérés problémájára építve dolgozta fel a kérdést. A mérés kérdésében az eEurope Benchmark 2005 alapelveit alkalmaztuk, ami EU konformitást, nemzetközi összehasonlíthatóságot is biztosít.
A szimuláció révén a mérhető dimenziók mentén vizsgáltuk az információs társadalom alakító tényezőinek hatásmechanizmusait és alakulásukat. A szimuláció egy olyan modellezési eszköz, amellyel nagyon sok tényező bonyolult, akár szimultán egymásrahatását és dinamizmusát lehet eredményesen vizsgálni. A lehetséges szimulációs technológiák közül a Forrester-féle System Dynamics modellt vettük alapul. Jelen vizsgálati fázisban a sztochasztikus és szimultán folyamatok, kapcsolatok kezelését kizártuk, a későbbiekben a modell ebbe az irányba is kiterjeszthető.
A szimuláció inputja kiterjedt adatgyűjtésen alapul: a KSH, különféle üzleti és tudományos célú felmérések, valamint szakértői becslések egyaránt felhasználásra kerültek.
A szimuláció eredménye a mért változók időbeli viselkedésének vizsgálata a kontroll változók beállításának függvényében. A modell alkalmazása, hasznosítása a kiemelt változók szimuláción keresztüli vizsgálata. A legfőbb eredmény (várhatóan) és stratégiai forgatókönyvek összeállítása és kipróbálása.

Részletes beszámoló

Nehéz röviden felelni arra a kérdésre, mit nevezünk információs társadalomnak, és e kutatásnak nem is feladata ennek elméleti igényű és fogalmi szintű tisztázása. Az eEurope Benchmark 2002 és az eEurope Benchmark 2005 szempontjait alkalmaztuk az információs társadalom megvalósításának vizsgálatára, hiszen az több, nemzetközileg is összehasonlítható dimenzió mentén teszi mérhetővé a kérdéskört.
Az alapul vett (eredetileg 14+1 fő mutató (policy indicator), később ezt továbbfejlesztve 22+3 kiegészítő (supplementary indicator) kialakított) mutatószám rendszer elemei:

  • Internet elérés (egyének, vállalkozások, tarifa)
  • Biztonság (vírusok, biztonsági eszközökre fordított kiadás, biztonsági intézkedésekre fordított kiadások, minősítések (ISO, biztonsági szabványok alkalmazói, elektronikus aláírás (PKI) alkalmazók)
  • Infrastruktúra (elsősorban a szélessáv) jellemzői (PBX, ISDN, xDSL, CATV, GSM, UTML, szatellit)
  • Közszolgálati alkalmazások elterjedtsége
  • Üzleti alkalmazások
A Benchmark felhasználásával kidolgozott modellünk szerint három tényező (az infrastruktúra fejlettsége, kapacitása és a szolgáltatásminőség szintje; az alkalmazások kiterjedtsége, összetettsége és elterjedése; a felhasználók (vállalati és egyéni) számának alakulása) játszik szerepet az Információs Társadalom fejlődésében.
A szimuláció inputja kiterjedt adatgyűjtésen alapul, munkánk kiindulópontjául sok más mellett a következő források szolgáltak:
  • hivatalos statisztika (KSH, Eurostat)
  • reprezentatív felvételek (GKI, stb.), tanulmányok, különféle üzleti és tudományos célú felmérések,
  • szociológiai vizsgálat, felvétel
  • becslések az egyes területek szakértőitől.
A szimuláció révén a mérhető dimenziók mentén vizsgáltuk az információs társadalom alakító tényezőinek hatásmechanizmusait és alakulásukat. A szimuláció egy olyan modellezési eszköz, amellyel nagyon sok tényező bonyolult, akár szimultán egymásrahatását és dinamizmusát lehet eredményesen vizsgálni. A lehetséges szimulációs technológiák közül a Forrester-féle System Dynamics modellt vettük alapul, amelyre jellemző a növekedési rátáknak a középpontba állítása. A szimuláció során valós történeti adatokból indulunk ki. Részben becsülhető, részben irányítható a multiplikátor hatás adott részmodellen belül és modellek összekapcsolása révén is.
A teljes modellt hat részmodellből állítottuk össze:
  • E-gazdaság,
  • Elérés minősége,
  • Infrastruktúra,
  • Közszolgálat, közigazgatás,
  • Vállalati hozzáférés,
  • Egyéni hozzáférés
Ezek a részmodellek egymással kapcsolatban vannak és a később kidolgozandó „Tarifa” blokkon keresztül is hatnak a változók növekedésére. Az egyes részmodellek 2-7 változóból állnak, amelyeket különböző (releváns) bontások szerint írtunk fel. A legfontosabb bontások - amelyek több változó esetén is szerepeltek - a Regionális, a Vállalati jellemzők, Egyéni jellemzők, Platformok, Használat voltak. A szimulációs részmodellekben az egyes változók összekapcsolását (egymásra hatását) a növekedési rátákon keresztül oldottuk meg, egyelőre fix hatásmechanizmussal. (Ennek a megkötésnek a feloldását a későbbiekben tervezzük.)


Mivel a különböző bontások szerinti növekedések egymástól különbözők, a mutatóknak több különböző aggregált értéke jön létre. Természetesen ezeknek egymással végül is meg kell egyezniük, ezért egy kiegyenlítő mechanizmust építettünk be a több bontással rendelkező változókba. Ezzel a megoldással véleményünk szerint stabilabb és megalapozottabb lehet a modellezés, hiszen az egyes bontások szerinti szimulációk korrigálják és kiegyenlítik egymás hatását. Ezzel persze vállaltuk annak kockázatát is, hogy esetenként a reálisan gyorsabb növekedés helyett egy konzervatívabb változatot részesítünk előnyben.
Az egyes részmodellek összekapcsolását az először elképzelt mesterséges változók helyett a részmodellekből kiválasztott reprezentatív változókon keresztül oldottuk meg, szintén a növekedési ráták módosításán keresztül. Itt már a kapcsolat erősségét paraméterezhetően illesztettük a modellbe, így a részmodellek nagyon szoros egymásrahatásával egységes modellt ill. a részmodellekre széteső rendszert lehet a paraméterekkel változtatásával előállítni.

Mind a részmodellek belső kapcsolatait, mind az egész modellnek a részmodellek reprezentatív változókon keresztüli kapcsolatait tovább lehet finomítani további kutatásainkban.

Gazdaság-, társadalom-, és információpolitika leképezhető kontroll változókhoz tartozó növekedési ütemek változására. A szimuláció eredménye a mért változók időbeli viselkedésének vizsgálata a kontroll változók beállításának függvényében. A modell alkalmazása, hasznosítása a kiemelt változók szimuláción keresztüli vizsgálata, ami politikai és stratégiai forgatókönyvek összeállítását és kipróbálását teszi lehetővé. A modellel számos szimulációs számítást lehet végezni, attól függően, hogy mely változókat tekintünk kontroll változóknak és hogy ezek alakulására milyen feltevésekkel élünk.
A szimulációs vizsgálat menete:

  • Érzékenységi vizsgálatok
  • Verifikálás
  • Stratégiai szcenáriók megfogalmazása
  • Szcenáriók kidolgozása
  • Futtatás, elemzés eredmények összehasonlítása
A modellezés során kialakított forgatókönyvek:
  • Bázis - jelenlegi helyzet
  • „Vállalkozóbarát” - kínálatösztönzés
  • „Szolgáltató állam” - keresletösztönzés
Az ilyen különböző előfeltevések szerint előállított szcenáriók - kiegészítve az érzékenységi vizsgálatokkal - adják a modellezés legfontosabb eredményeit.


Budapest, 2003. április 30.

Dr. Gábor András
Témafelelős
Dr. Chikán Attila
Koordinátor

Kapcsolódó anyag:
A modell prezentációja